Fontos néhány alapfogalom tisztázása ahhoz, hogy megértsük, hogy egyáltalán mi is tartozik ezen témakörhöz. Egy lépcsőzetesen felépülő rendszert érdemes elképzelni, amelyen úgy lehet a magasabb szintre lépni, ha rendszeresen, a határainkra figyelve, óvatosan nyújtunk.
Rugalmasság, (=flexibility) azt az állapotot jelenti, amikor egy külső segítséggel (legyen az a reformer gép, vagy egy oktató fizikai ráhatása), meg tudunk tartani egy pozíciót, abban képesek vagyunk megpihenni megérezni a húzódást. Ezért főként az izmaink felelősek.
Mobilitás, (=mobility) a következő szintje a rugalmasságnak, amikor nincs szükség erre a külső ráhatásra, hanem önmagunk képesek vagyunk megérkezni egy mélyebb pózba, anélkül, hogy túlságosan megerőltetnénk a testünk. Itt az izmok mellett nagy hangsúly kerül az ízületekre is.
Állékonyság(=stability) A magyar fordítás nem cseng semmilyen fülnek túl ismerősen, azonban ez az a szint, amin egy balerina vagy egy ritmikus sport gimnasztikát űző sportoló található. Itt ugyanis, arról van szó, hogy a pózt hosszabb időn keresztül, levegő visszatartás és remegés nélkül ki tudjuk tartani. Az izommunka és az ízületek mellett, főként az agy felel, mely alatt azt értjük, hogy képesek vagyunk a saját testünket, testhelyzetünket érzékelni, ez az úgynevezett propriocepció, amely felelős például a sétálásunk stabilitásáért is. Tehát amikor már az izmok és az ízületek elég edzettek, akkor a pozíciók megtartása szinte hétköznapivá válik.
Hogyan változik valójában az izom a nyújtás során?
Két típusát különíthetjük el, a dinamikus és a statikus nyújtást, a beszélő az elnevezésük, az előbbi folyamán több izom kapcsol be a mozgás során aktívan, míg az utóbbiban egy adott pozíció kitartása során egy-egy izomcsoport kerül fókuszba. Az izom, viszkoelasztikus, amely annyit tesz, hogy terhelés hatására lassan deformálódik, a teher megszűnése után pedig lassan nyeri vissza eredeti alakját. Ezért van az, hogy aki évekig táncolt, balettezett, az valószínűleg sokáig képes lesz mindenféle megerőltetés nélkül megérkezni egy spárgába és ennek természetesen az ellentettje is igaz, hogy egy merev testen kell dolgozni ahhoz, hogy igazán lázává váljon.
Nyújtás során, az izomrostokat körülvevő réteg és az ahhoz közvetlen kapcsolódó inak feszülnek meg, ezen szövetek rugalmas anyagokat tartalmaznak (pl. kollagén) ennek következtében lehetséges a nyújtózás. Egy átlagos nyújtás hatása, maximum 10 percig tart, ami persze nem azt jelenti, hogy nem kellene nyújtanunk, sőt! Annyi ebből a megjegyzendő, hogy ha heti egyszer 30 másodpercet szánunk egy adott izomcsoportra, akkor jelentős változást lassan fogunk csak érzékelni.
Mi lenne akkor az annyi? Két hónapon keresztül, napi rendszerességgel végzett legalább 10 perc nyújtás már látványos eredményt hozhat. Fontos, hogy semmilyen pozícióban nem egészséges túl sokáig benne lenni, hiszen ez megterhelheti az izmokat és az izületeket egyaránt.
A jótékony hatás
A különböző nyújtások rendszeres végzése során, javul az izmok vérellátása, segítheti a kapilláris erek kitisztítását (főként a statikusan végzett feladatok) illetve növeli az izmok vízellátottságát, amely következtében azok rugalmasabbak lesznek és segítheti a kollagéntermelést. Javítja az izom fájdalomküszöbét – ugyanis valójában, ha le tudjuk nyomni a spárgát amellett, hogy laza testet feltételez, egy magasan lévő fájdalomküszöböt is igényel. Végső soron, pedig csökkenti a sérülések kialakulásának veszélyét.
Hogyan építsd be?
A Báoban minden órát nyújtással zárunk éppen azért, hogy elkerüljük a sérüléseket és lazítsuk az izmokat, felkészítsük őket a pihenésre. A Stretching óratípusunk célja, a tartó izmok megerősítése mellett éppen a mobilitás növelése a test különböző pontjai. Amennyiben pedig konkrét céljaid vannak a rugalmasság tekintetében, akkor körültekintően és óvatosan végezz otthon gyakorlatokat, hogy a testedet ne érje túlzott terhelés.